„A földalatti növekedési feltételeket utánozzuk, a hőmérséklet és a páratartalom tekintetében” – magyarázta Arnaud Ulrich, az UpCycle-La boite á champignons egyik alapítója. A gombatermő dobozokkal foglalkozó cég központja Párizsban, a Saint-Nom-la-Breteche körzetben található.
A fénytől távol a micéliumos gombák spórái – melyek számos talajban élő gerinctelen táplálékát is adják, illetve segítik a szennyezett talajok megtisztítását is – olyan gyorsan fejlődnek, mintha csak egy fa gyökerei között lennének.
A spórák kifejlődése után a zsákok teljesen fehérré válnak a bennük megjelenő gombafonalaktól, ekkor átkerülnek egy másik szobába, ahol a termőtestek kifejlődhetnek.
Itt már fény éri őket, és a páratartalom is alacsonyabb. A zsákokon nyílásokat vágnak, hogy a gombák ki tudjanak nőni.
„A gombák ’stresszhatás’ alatt állnak – ami azt jelenti, hogy szaporodni akarnak és minél gyorsabban szétszórni a spóráikat, és elhagyni a zsákokat.” - magyarázta Ulrich. „Az egyetlen teendőnk ezután, hogy leszüreteljük őket.”
Ulrich szerint a városi mezőgazdálkodás első és legfontosabb eleme a szerves anyagok újrahasznosítása, így egyre inkább egy regeneratív, körforgásos gazdaság alakulhat ki, aminek során értelmes módon használjuk fel a folyamatosan rendelkezésünkre álló nyersanyagokat.
"A városokban keletkező hulladék 30 százaléka használható szerves anyag, és manapság ennek mindössze 5 százalékát hasznosítjuk újra.”
– tette hozzá.
„Pontosan ugyanazt tesszük, amit a 19. században is tettek, csak modernebb módszerekkel.” Abban az időben is termeltek „párizsi gombákat”, szintén szerves anyagok újrahasznosításával. A kertészek a város határában álló kőfejtőkben termeltek annak a lótrágyának a segítségével, melyet a Párizs központjában álló Les Halles piacra zöldséget szállító lovak potyogtattak el.
Ma közel 20 tonna kávézaccot gyűjtenek be havonta Párizs-szerte, aminek jelentős része nagy cégek éttermeiből érkezik a város nyugati részéről. Ebből a mennyiségből nagyjából két tonnányi laskagomba terem.
Ez kilónként 15 euróval számolva nagyjából 30 ezer eurós betakarítást eredményez. Emellett tervben van egy kampány is, hogy még több párizsi kávézót vonjanak be a projektbe.
„Ez egy etikus vállalkozás – hetente 20-30 kilónyi zaccot termelünk” – mondja Romain Vidal, a Le Sully söröző tulajdonosa, aki éllovasnak számít az újrahasznosításban.
„A szakácsunk pedig a menü összeállításánál felhasználja az így termelt laskagombákat” – teszi hozzá. A szakács pedig megerősíti, hogy ez örömére szolgál, mivel a gombák húsosak és ízletesek.
Minden egyes eszpresszó és cappucino után összegyűjtik a pincérek a zaccot, és biciklis futárok segítségével juttatják el az újrahasznosítás helyére.
Párizs bebetonozott kávé-kultúrájának köszönhetően nem kell aggódni, hogy elfogy a zacc – a város éves szinten nagyjából 600 ezer tonnát „termel” belőle az UpCycle szerint, mely más francia városokban is segít hasonló projekteket felállítani.
Miután a gombákat leszüretelik, a már újrahasznosított zacc megkezdi harmadik életciklusát is, és komposztként visszakerül a talajba, gombaszálakkal és cellulózzal keverve.
A már felépített és működő rendszerükkel Ulrich és társai azon vannak, hogy egy „Rocket” komposztkészítő gépet üzemeljenek be Párizs La Defense üzleti negyedének szívében. Ez a gépezet olyan szerves hulladékokat „tüntet el”, mint az éttermekből kikerülő zöldség és gyümölcshéjak, élelmiszer maradékok - legyen az akár hús is - , illetve levágott fű. Az így ledarált szerves anyagból rekord idő alatt lesz komposzt, melynek segítségével szeptembertől még több gomba teremhet Párizsban.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
