KezdőlapbelépésregisztrációFórumkosárfacebookyoutube

Tények a kávéról, amit tudni érdemes

Ha hozzánk hasonlóan te sem tudnál elképzelni egy reggelt kávé nélkül, és úgy gondolod, hogy nincs is jobb egy csésze forró feketénél, akkor tekints át az alábbi gyűjteményt. Olyan érdekességeket válogattunk, amelyeket minden kávéimádónak tudnia érdemes. Bár a kávét először Etiópiában fedezték fel 850 körül, csak 1100-ban vált népszerű itallá. Jemen kikötővárosa, Mokka hozzájárult ehhez. Innen exportálták tengeri úton a sajátos csokoládé ízű mokkát Indiába, Jávára, majd 1515-től Európába is. 160 évvel később Angliában több mint 3000 kávézó működött.

A 17. században uralkodó II. Károly úgy vélte, a kávézók túlságosan népszerűek, ezért elrendelte, hogy zárják be őket. Az angolok azonban olyannyira ellenezték a királyi döntést, hogy tizenegy nap múlva újranyithattak a kávézók. A rendelet alaposan megtépázta II. Károly tekintélyét.

A kávét kezdetben gyógyhatású italnak tekintették, különösen Jemenben és Arábiában. Csak orvosi javaslatra itatták, bár egyes orvosok agyi méregként tekintettek rá – a kávéfogyasztás állítólag vallásos látomások megélésére ösztönözte az embert.

Az első kávéfőzőt 1906-ban Olaszországban gyártották. A szerkezet elkészítése és szabadalmaztatása Luigi Bezzera nevéhez fűződik. Az olasz feltaláló több éven át tökéletesítette találmányát, mígnem 1906-ban hivatalosan is bemutatta a milánói nemzetközi vásáron. Nem véletlen, hogy a korszerű kávégépek több gyártója is Olaszországhoz köthető.

A kávé a kőolaj után a világ második legnagyobb kereskedelmi terméke; becslések szerint évente 100 milliárd dollár értékben kereskednek a kávéval.

Kenyában, ahol egy kilogramm szárított kávébab egy heti bért érhet, fegyveres bandák rabolják ki a kávémezőket. A falvakban olyan súlyos a probléma, hogy külön rendőrséget állítottak fel a kávébűnözés elleni küzdelemre.

A kávé fogyasztása mind a nők, mind a férfiak esetében növeli a várható életkort. A kutatások azt mutatják, hogy a kávét fogyasztó emberek esetében csökken az olyan betegségek kockázata, mint a Parkinson-kór, a II-es típusú cukorbetegség, prosztatarák, illetve egyes szívbetegségek (forrás).

A depresszió korunk egyik betegsége, de a napi két csésze kávét megivó nőknél sokkal ritkábban alakul ki. Egy 2011-es tanulmány kimutatta, hogy azoknál a nőknél, akik napi két-három csésze kávét isznak, 15%-kal kisebb valószínűséggel alakul ki depresszió a következő 10 évben, mint azoknál, akik nem fogyasztanak kávét.

Világszerte a kávét nagyon eltérő módon szolgálják fel. Például Etiópia lakossága egy csipet sót tesz hozzá. Az egyiptomiak egyszerű, erős kávét isznak, amit ünnepi alkalmakkor édesíteni szoktak. A marokkóiak szeretnek szemes borsot tenni a kávéjukba. A Közel-Keleten olyan fűszereket használnak, mint például a kardamom. Az olaszok eszpresszót isznak cukorral. A belgák híresek a csokoládéjukról, és gyakran adják a kávéhoz is. A csokoládéval készült kávét a svájciak és a németek is szívesen fogyasztják. Az osztrákok szeretik a tejszínhabot. A mexikóiak pedig gyakran használnak fahéjat.

A tudósok úgy vélik, hogy a koffein azért fejlődött ki a kávéban, mert hatással van a méhek agyára. Javítja a memóriájukat, így könnyebben emlékeznek, hol van a kávécserje.