1. oldal / 3

Az ellenérveket szinte mindenki csípőből szajkózza, még az is aki csak távolról látott ilyen gépet.
- nagyon drága
- rövid élettartam
- garancia után, meghibásodik, és olyan drága a javítás, hogy nem éri meg
- az elkészített kávé minősége csak a közepes szintet üti meg
- aki kényelmes, az vegyen inkább podos gépet
A dolgok azonban úgy alakultak, hogy saját magam győződhettem meg róla, hogy a fenti „vádpontok” mennyire valóságosak, és hosszabb kipróbálásra kaptam néhány népszerű automata gépet. Kíváncsiságomat tovább fokozta néhány SiD által készített videó, és beszámoló, amely rendkívül meggyőző volt, továbbá a Kávékorzó fórumon igen aktív, és jelentős számú az automata kávégépet használók köre, akik nagy megelégedéssel használják a gépüket.
Ráadásul cél volt az is, hogy a kávétesztjeink egy még szélesebb réteghez szóljanak, így ez év elejétől kezdődően már feltüntettük, hogy az adott tesztalany kávét milyen elkészítési módhoz ajánljuk, beleértve az automata gépeket is. Ezért a húrok közé csaptam, és begyűjtöttem a tesztgépeket.



Az olcsóbb kategóriától kezdve, a drágább modellekig három automata kávégépet sikerült megszerezni, mégpedig az alsó kategória igen népszerű darabját egy Saeco Oda Giro-t, egy drágább Saeco Incanto De Luxe-ot, és egy Saeco Talea Ring-et mint a felső kategóriás eszközt.
Összehasonlítási alapnak pedig a saját jól bevált La Pavoni Europiccola kávéfőzőm versenyzett, egy Mahlkönig Vario őrlővel párosítva.


Itt említeném meg a Kávégépbolt.hu (Bariboo Kft.) -t, aki készségesen segített abban, hogy a rendelkezésemre bocsátotta a kért készülékeket, illetve Secondbolt nicknevű fórumozónkat (Őt mindenki ismeri az automatás topikból, mivel bátran kijelenthetem, hogy szakértője a témának), akinek a szakértelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gépekből kihozhassam a maximumot.
A Molinari kávékat (Molinari Cinque Stelle, Molinari Espresso) az Imperial Shop bocsátotta rendelkezésemre, míg a Musetti kávékat (Musetti Paradiso, Musetti 201) pedig a Szamilla Kft.-től kaptam. Szándékosan egy-egy robusztásabb, és egy-egy magas arabika tartalmú kávékat kértem, hogy minél szélesebb spektrumban lehessen a gépeket vallatni.
Az említett cégeknek és személyeknek ezúton is köszönöm a segítséget, hogy segítettek a teszt létrejöttében.
A teszt menete:
A teszt előtt a tesztalanyokat egyesével beállítottam (értem ezalatt a daráló beállítás, illetve az egyes menüpontokon belül mindent ami fontos), hogy a lehető legjobb minőséget produkálják. A daráló olyan finomra lett állítva, hogy szinte a befulladási határon dolgoztak a gépek.A kávékat 3 sorozatban készítettem el egymás után. Közvetlen bekapcsolás utáni első kávé, majd rövid szünetekkel, még két kávé, amiket egyforma, az aljukon feliratozott poharakba folyattam, és vakteszten kóstoltam végig. A terv legalábbis ez volt, de annyira fel lehetett ismerni az egyes gépek által készített kávét, hogy a vakteszt ebben a formában elvérzett.
A Talea Ring olyan krémes kávét készített, hogy 100%-os biztonsággal kiszúrható volt a többi közül. Az Incanto pedig a kisebb adagmennyiségnek köszönhetően érezhetően „vizesebb” jellegű kávét készített.
A cikk még nem ért véget, kattintson a folytatásra.