2. oldal / 3
A vizsgálati szempontok a következők voltak:
- Az ital vizuális vizsgálata
- A kapott kávé konzisztenciája, állaga
- A kávé íze, aromája
Az Odea, és a Talea nagyjából 1 perc elteltével jelezte, hogy üzemkész, míg az Incanto-nál két perc volt ez az idő. Mindhárom gép végrehajtott egy átöblítést is, ami jótékonyan hat a készülék átmelegedése szempontjából, de ennyi idő után senki se várjon csodát. Érdemes forró víz kiengedésével elősegíteni a készülékek további melegedését, illetve így a csészénket is előmelegíthetjük.
Első körben a magas arabika tartalmú kávékat próbáltam. A Molinari Cinque Stelle-t, és a Musetti Paradiso-t. Minden automata elég jól teljesített, a lefolyás szép volt, a krém arabika ellenére bőséges, különösen a Molinari Cinque Stelle-nél volt nagyon látványos a krémorgia. A La Pavoni Europiccola-val is élmény volt elkészíteni ezeket a kávékat, mint valami sűrű olajfesték olyan lefolyást produkáltak. Videók a youtube csatornánkon megtekinthetők!


Az automaták picit elkenték, összemosták az ízeket, ami csak akkor tűnik fel, ha közvetlen kóstolja valaki a La Pavoni által készített kávét is. Önmagában nagyon jónak találtam az eredményt. Megkockáztatom, hogy a végeredményt tekintve, jobb mint ugyanaz a kávé podos változata. (a friss darálás, és magasabb adagmennyiség miatt, sűrűbb, testesebb). Viszont a daráló beállítás mondhatni kulcsfontosságú, mert akár egyetlen fokozat a kelleténél durvább irányba történő állításánál, azonnal észrevehetően hígul a kávé, és üresednek, laposodnak az ízek.
A robusztás kávéknál romlott a helyzet. Ez meg is lepett, mert pont ellentétes eredményre számítottam. Az automaták olyan émelyítő kávét készítettek a Musetti 201-ből, hogy csak alig tudtam megkóstolni is, míg a La Pavoni Europiccola egy teljesen fogyasztható eredményt produkált. Persze lehet, hogy ez csak a saját ízlésemet tükrözi, de a nagyon robusztás kategóriában az automaták produktuma nekem egyáltalán nem tetszett.
Konklúziónak elmondhatom, hogy az automaták jól szerepeltek a teszten. A felhozott vádpontok nagy része megcáfolható. Legfőbb gyengéjük számomra a reggeli első kávé, ami különböző trükkökkel némileg korrigálható (forróvíz kiengedése, pre-ground üzemmódban történő átöblítés, stb.). Ettől eltekintve eléggé megközelítik a hagyományos gép, és daráló kombinációt. De persze csak megközelítik. A csúcs továbbra is természetesen megfelelő kezekben a hagyományos kávéfőző és daráló párosítás.
Irodába, otthonra, ahol nem kívánnak belemélyedni a kávékészítés művészetébe, jó választás lehet az automata kávégép. Itthon viszont szívesebben kivárom míg bemelegszik a La Pavoni, mert a kapott eredmény mindenért kárpótol.
Aki automata kávégép vásárlásán töri a fejét, annak érdemes az újabb kerámia őrlős változatokat keresni. Ezek csendesebbek, és elég jól beállítható az őrlő részük, hogy kellően finomra őröljenek. Egy jó állapotú használt gépet már 50.000.- Ft körüli összegért hazavihető garanciával, míg ugyanez újonnan 90-100.000.- Ft, ha valaki idegenkedne a használt gépektől. A drágább gépek esetében leginkább a plusz szolgáltatásokat (kijelző, tejsziget, beépített hűtő, stb.) fizetteti meg a gyártó, de már az alapmodell Odea is nagyon jó kávét készít, ha a darálóját kellően beállítottuk a használni kívánt kávéhoz. Gépválasztáskor mindenki gondolja át, hogy mik azok a szolgáltatások, amire valójában szüksége van, és annak megfelelően válasszon.
Egy dologról azonban nem szabad elfeledkezni. Hiába automata a gépünk, ettől függetlenül ugyanúgy tisztán kell tartani : elmosni a csepptálcát, üríteni a zaccfiókot, elmosni, és szilikonzsírral lekezelni a központi egységet, és időnként vízkőtleníteni a készüléket. Ha ezeket betartjuk, akkor nagy valószínűséggel sokáig élvezhetjük a készülékünket.
A cikk még nem ért véget, kattintson a folytatásra.